Minden termelő megpróbálja növelni a termelést az egységterületről, beleértve minden egyes, rendelkezésre álló fokozó tényezőt. Ezek közül kétségkívül a legfontosabbak, közé tartozik a növényi táplálkozás, figyelembe véve a tápanyagok egy adott termény által támasztott követelményeit, valamint a szaporodási időszakban, a bevitelük dinamikáját. A szükséges tápanyagok között, különleges helyzetben van a kén. A kénből, a légkörből a növényekbe történő behozatal csökkenésének következtében megnőtt a kéntartalmú műtrágyák használatának jelentősége. A növényi táplálkozás kénhiányának problémája nem csupán Szlovákiára jellemző, hanem az összes, fejlett mezőgazdasággal rendelkező EU-országban előfordul.
A kénbevitel értéke a légkörből Szlovákiában évente átlagosan 5-6 kg légköri kén / hektár. A ként a talajból mezőgazdasági termények hatására és talajvízbe való kimosódás következtében vonják ki. Mindkét hatást a nem kívánt veszteségek közé soroljuk. Mivel a szulfátok formájában jelenlévő kén viszonylag mozgékony a talajban, ezek a veszteségek jelentős értékeket érhetnek el. A Szlovák Köztársaságban a kioldódás és az erózió következtében keletkező átlagos kénveszteség évente 40 kg / hektárra becsülhető, figyelembe véve a csapadékmennyiséget, a terep tagoltságát és a felszántott talaj hányadát.
A kén szerepe a növényekben
A kén a növényi táplálkozás egyik kulcsfontosságú makróeleme. A fehérjék részét képezi, és bizonyos aminosavakban és vitaminokban fordul elő. Nagyon fontos szerepet játszik a növényekben, az enzimek aktiválása és az anyagok fehérjecseréje során zajló oxidációs redukciós folyamatokban. Serkenti a légköri nitrogén megkötését, és ezzel pozitív hatást gyakorol a csomóképződésre a hüvelyesek gyökereiben. A kénvegyületek nagy része a növényekben csökkentett formában fordul elő.
A kénhiány alapvető jellemzői
Kénhiány esetén a fehérjeszintézis lelassul, mivel a kéntartalmú aminosavak képződése gátolva van. Ezért a növények elégtelen kénellátása megegyezik a nitrogénhiány tüneteivel. A növények megjelenése betegessé válik, fejlődésük lelassul, a levelek mérete csökken, a szár megnyúlik, a levelek és a kocsányok fásodásnak indulnak. Kénhiány esetén a levelek nem halnak el, bár színük kifakul. A repce – az egyik legfontosabb vetésforgó termény – esetében, a kénhiány tüneteinek az intenzív növekedési fázisban való észlelése a magtermés megmentését eredményezheti, amennyiben műtrágyázást alkalmaznak. A gabonaféléknél a kénhiány tünetei kevésbé jellemzők, mint a kétszikű növényeknél, mégis előfordulnak. A kénhiány előbb a könnyű talajokon és az ipari trágyák – mint például a szerves trágya és a folyékony trágya – használatának korlátozása esetén nyilvánul meg.
Eltérő igények
Az egyes mezőgazdasági termények kénszükséglete jelentősen eltér egymástól, ami differenciált megközelítést igényel az egyes termények trágyázása során. A hüvelyesek közül a legnagyobb kénigénnyel az olajos magvak, a keresztesvirágúak, a komló, a hagymafélék és a kapásnövények rendelkeznek. A gabonafélék átlagosan kénigényesek.
| A terméssel összefüggő átlagos kénfogyasztás | ||
| Termény | Termés (t/ha) | Kénfogyasztás (kg/ha) |
| Gabonafélék | 5,0 | 20,0 |
| Kukorica | 6,5 | 19,0 |
| Burgonya | 23,0 | 27,5 |
| Lucerna | 12,0 | 27,5 |
| Lóhere | 10,0 | 23,0 |
| Káposzta | 37,5 | 43,5 |
| Őszi repce | 3,0 | 75,5 |
| Cukorrépa | 50,0 | 44,5 |
| Hagyma | 35,0 | 22,5 |
A kén hatása a növényekre:
- a kén minden termény minőségi paramétereinek eléréséhez szükséges,
- jelentősen növeli az olajos magvak olajtartalmát,
- növeli a klorofiltartalmat a növények zöld részeiben, ezáltal biztosítva a jobb asszimilációt és ezt követően a cukor tárolását, például a cukorrépában,
- elősegíti a gabonafélék bokrosodását, a repce ágképzését, és a foszforhoz hasonlóan, befolyásolja a generatív szervek kialakulását is,
- serkenti a nitrogén anyagcserét – elsősorban a zöldségféléknél csökkenti a nitráttartalmat,
- kedvező hatással van a foszforbevitelre
Ammónium-tioszulfát alapú folyékony műtrágya
A kénszükséglet pótlásának egyik módja a különleges kéntartalmú, vagy számos makro- és mikroelemet tartalmazó komplex vízben oldódó trágyák használata. Ezek közé tartoznak az ammónium-tioszulfát alapú trágyák, amelyek növelik a szántóföldi növények trágyázásának hatékonyságát.
A kén és a nitrogén progresszív kapcsolata a folyékony műtrágyában
A kén és az ammónium-nitrogén kombinációja a folyékony műtrágyában elősegíti a szántóföldi növények maximális terméshozamának elérését a modern mezőgazdaságban. Világviszonylatban régóta használják az Egyesült Államokban és a nyugat-európai országokban. A termények alapvető szükségleteinek kielégítése és a fontos tápanyagok talajszerkezetbe való bevitele mellett további jelentős előnyökkel is jár, mind például:
- A nitrifikációs folyamat lelassulása, ami jobb minőségű terményeket eredményez, még alacsony talajhőmérséklet esetén is.
- A kén más formával összehasonlítva gyorsabban és tovább biztosítja a növények számára a szükséges ként, mivel kétféle formában tartalmazza azt (SO42- a S0).
- A szükséges tápanyagok egyensúlyának javítása, így ideális növekedési feltételek biztosítása a növények számára, a termény különböző növekedési fázisaiban, rugalmas felhasználás mellett.
- A tápanyagok bevitele gyakorlatilag közvetlenül az alkalmazás után.
- A többi mikroelem (főleg vas, magnézium és foszfor) bevitelének javulása.
- A trágyázás hatékonyságának fokozása DAM és más nitrogéntartalmú trágyákkal kombinálva.
- A leggyakrabban használt folyékony műtrágyákkal való keveredés nagyfokú rugalmassága és a növényvédő szerekkel való közvetlen összekeverés lehetősége.
- Nagyfokú egyenletességgel alkalmazott, cseppformájú vagy szétpermetezett műtrágya, az anyag elhelyezésétől függő alkalmazási pontossággal.
- A granulált műtrágyákhoz képest a folyékony műtrágyák sokkal alacsonyabb igényeket támasztanak a tárolási körülményekkel és a teljes kezeléssel szemben.
- Csapadékszegény időszakokban is biztosítják a növények tápanyag-ellátását.
- Semleges vagy mérsékelten lúgos pH-val rendelkeznek.
AZ ATS PROJEKT SZLOVÁKIÁBAN
A STERCORAT Hungary Kft megkezdte az új termelési kapacitás megteremtésére irányuló projekt megvalósítását, melynek célja a Stercosul® – ATS alapú folyékony műtrágya előállítása.
A SLOVNAFT a.s. vállalattal együttműködve, és egy egyedülálló technológia alkalmazása mellett, a STERCORAT vállalat egy ATS előállító üzem létrehozásába fektet be, melynek várható évi termelési kapacitása 50 000 tonna lesz. Az ATS-alapú trágya 2018-ban kerül piacra.
A projekt környezetkímélő technológiát alkalmaz, a hagyományos kénvisszanyerő egységhez képest, amely az SO2-kibocsátás jelentős csökkenését eredményezi. A pozsonyi beruházás eredményeként Közép- és Kelet-Európában az első ilyen típusú üzem fog létrejönni.